Büszkeség és Balítélet -BBC tv sorozat 1995

Mindenki egyetért azzal hogy ez a BBC sorozat kiemelkedik és kultuszt teremt ebben a műfajban.
Tehetséges filmes szak - és művészemberek odaadó, korrekt teljesítménye megjelenített regény. Az egész filmen átérződik az a tisztelet és alázat ami motiválta a filmkészítőket, hogy minél hűebben adják vissza a mű hangulatát, cselekményét, dialógjait. Gondosan kiválasztott helyszín és környezet, a korhű ruhák, frizurák segítik Austen világának korrekt felidézését. Szerencsére nem vettek el belőle és nem változatták meg, a párbeszédek és jelenetek szinte szóról szóra idézik a regényt.
Szerintem nagy pozitívum hogy a szereplők megválasztásakor figyelembe vették a kor szépség ideáljait is és nem adták női szerepeket most népszerű pálcika színésznőknek./ Ez sok, egyébként jó adaptációnál nagyon zavaró tud lenni./
A főszereplők Jennifer Elhe és Colin Firth személye és alakítása tökéletes megtestesítői a Elizabethnek és Mr. Darcynak. /Olyannyira hogy például Helen Fielding a Bridget Jones férfialakját sőt a nevét is Colin Firth alakítása ihlette./
Ezzel a szereppel beírták magukat a filmtörténetbe.
A többi szereplő is kimagaslóan emlékezeteset alakít.
David Bamber zseniálisan formálja meg az szórakoztatóan ostoba Colins szerepét. Mikó István szinkronhangja pedig ha még lehet fokozza ezt az élményt./ Hozzá tenném hogy a magyar szinkronok szerintem rendkívül pontosan el vannak találva és nagyon sok esetben felülmúlják az eredeti hangot. Például ennél az adaptációnál is./ Mr. Bingleyt játszó Crispin Bonham -Carter is, kedvesen és viccesen hozza a szerepét de Rékasi Károly elbicsakló hangja plusz megfejeli ezt.
Az apa és anya figura is pontosan olyan hogy nem lehet felülmúlni vagy hozzá tenni és nem is érdemes.
Az összes karakter megformálója, még jobban megteremti a szereplő érdekes vagy nevetséges tulajdonságait amit a Jane Austen regényekben annyira szeretünk hiszen tükröt állítanak mindannyiunknak.
Stáblista
rendező: Simon Langton
író: Jane Austen
forgatókönyvíró: Andrew Davies
zeneszerző: John Kenway
operatőr: Carl Davis;
jelmeztervező: Dinah Collin


Szereplők
Colin Firth (Fitzwilliam Darcy)
Jennifer Ehle (Elizabeth Bennet)
Barbara Leigh-Hunt (Lady Catherine de Bourgh)
Alison Steadman (Mrs. Bennet)
Crispin Bonham-Carter (Mr. Bingley)
Anna Chamcellor (Miss Bingley
David Bamber ( Mr. Collins)
Susannah Harker (Jane Bennet)
Benjamin Whitrow (Mr. Bennet)
Julia Sawalha (Lydia Bennet

Büszkeség és Balítélet könyv értékelés

Szubjektív komment a könyvről:

Úgy vélem a könyv legnagyobb értéke a stílus.
Utánozhatatlan stílusban, szellemesen és egyszerre hitelesen és realistán rajzolja meg korát a nevetséges társadalmi szokásokat és komikus jellemű karaktereket.
Első olvasásra nem is derülhet ki a regény minden értéke, hiszen olyan árnyaltan viszi végig a szereplők vonásait, és nem kiszámíthatóan bonyolítja a cselekményt.
Elizabeth a főszereplő, emiatt az ő érzései gondolatai vannak előtérben. Fokozatosan épül a karaktere hiszen ő is éppen olyan büszke éles eszére és emberismeretére mint Darcy az előlelő származására.
És legjobban magába kénytelen csalatkoznia, téves értékítéletében.
Darcy csak akkor válik pozitív figurává mikor Elizabeth felháborodva kikosarazza. És szerelme hevében a fejére olvasott vádakat és hibáit buzgón, igyekszik kicsiszolni. Képes arra, hogy önmaga berögzült szokásait is felülbírálja és változtasson rajta, hogy szerelme tiszteletét elnyerje. És természetesen el is nyeri mikor Elizabeth is megérik arra, hogy az előítéleteitől és az első benyomásától megszabaduljon.
Minden szereplő körültekintően kiválasztott jellem, és tökéletesen megvalósítja a karakterekben rejlő minden lehetőséget, egyszerre mulatságosan és szánalmasan.
A cselekmény nem válik unalmassá mert minden dialógus szórakoztató és ugyanakkor funkcionális. Nem került olyan motívum a regénybe amely a későbbiekben nem válik fontossá vagy az események vagy a karakter szempontjából. Minden száll elvan varrva és minden szereplő feladata levan zárva.
Szerintem a Büszkeség és Balítélet Jane Austen legsikerültebb alkotása. Ezzel a véleménnyel valószínűleg nem vagyok egyedül, hiszen ebből a regényből készült a legtöbb filmes adaptáció.
PL:
Büszkeség és Balítélet /1940, Laurence Olivier, Geer Garson /
Büszkeség és Balítélet BBC sorozat / 1995, sz: Colin Firth, Jennifer Ehle, r: Simon Langton/
Mátkaság és Legényélet /Bollywood, 2004, sz: Aishwarya Rai, Martin Henderson, r: Gurinder Chadha/
Büszkeség és Balítélet / 2005, sz: Keira Knightley, Matthew MacFadyen, r: Joe Wright/

Legjobb idézetek a Büszkeség és Balítéletből

"Azt hiszem, minden ember természettől fogva hajlik valami rosszra, olyan fogyatkozás ez, amit a legjobb neveléssel se lehet leküzdeni."


"- Ó -kiáltotta Miss Bingley - el sem képzeli, hogy milyen pongyolán ír Charles! A szavak felét kihagyja, a többit pedig bepacázza."

"Kijelentem, hogy bizonyos alkalmakkor és bizonyos helyeken egyedül Darcy képes arra, hogy rettegő bámulatba ejtsen; kivált a tulajdon kastélyában vasárnap este, amikor semmi dolga nincsen."

" Ön természetesen azt várta, hogy igent mondjak, mert örült volna, ha lenézheti az izlésemet; én viszont abban találok örömet, hogy meghiúsítom az ilyen terveket, és nem nyújtok célpontot a kiszámított megvetésnek. Elhatároztam tehát, hogy megmondom önnek: egyáltalán nem táncolok erre a dallamra - most edig vessen meg, ha mer."

" -Biztosíthatom, tiszteletes úr, hogy cseppet sem pályázom az olyan nagyvilági lelkületre, amely egy derék ember kínzásásában leli örömét. "

" Mindketten olyan alkalmazkodóak vagytok, hogy soha nem fogtok elhatározni semmit, olyan elnézőek, hogy minden cseléd befog benneteket csapni, és olyan bőkezűek, hogy a jövedelmetek, sohasem lesz elég."

Büszkeség és Balítélet tartalom

Büszkeség és Balítélet


Hertfordshire megyében Longbournban élt egy öt leány gyermekkel megáldott család: Benneték.
Mr. Bennet gunyoros modorú apa, a könyvtárszobában olvasással gondtalanul töltötte életét. Csak egy aggodalom mardosta apai szívét, mivel nem volt fiú örököse a család megélhetése a halála után nem volt biztosítva. Ezt tetézte, hogy egy távoli unokatestvér a birtok várományosa. Felesége Mrs. Bennet kissé korlátolt észbeli képességeivel keseríti környezetét. Életének egyedüli értelmet az a cél szolgáltat, hogy szerénytelenül túlbecsült leánygyermekeit férjhez adja. Ezt pedig a tőle telhető legtolakodóbban és harsány buzgalommal próbálja megvalósítani. Éppen eme fáradságos erőfeszítései rettentik el a lehetséges férjjelölteket és rokonaikat.
Elizabeth Bennet a főszereplő, élénk természetű, okos leány. Csupa jó tulajdonsággal rendelkező vidéki szépség kinek a címben szereplő balítéletét egyedüli jellemhibájaként róhatjuk fel, amitől a regény folyamán a szerelem hatására megszabadul.
Fitzwilliam Darcy a férfi főszereplő, aki a születéséből kifolyólag jelentős társadalmi és vagyoni helyzettel rendelkezik és ezt az előnyt önhit büszkeséggel viseli magán.
Ők ketten a történet elején összesodródnak egy vidéki bálon. Darcy felsőbbrendűségének összes gőgjével felvértezve, arrogáns megjegyzésekre ragadtatja magát, és azonnal ellenszenvessé válik a társaságban. Darcy barátja Bingley, akinek kedvességétől és szerénységétől mindenki el van ragadtatva, első látásra beleszeret Elizabeth nővére Jane-be. Ezt látván Mrs. Bennet azonnal vérmes reményeket táplál Jane és Bingley házasságát illetően.
A bonyodalmakat Bingley nővérei, Darcy és Darcy gyerekkori barátja Mr. Wickham okozza:
A nővérek nagyon rossz néven vették hogy öccsük fittyet hányva az életben elfoglalt pozíciójára és az illemre és főként rájuk, minden tekintetben érdemtelen lányba lett szerelmes. A szégyenteljes frigy megakadályozása okán elhatározták Darcyval, hogy eltávolítják őket egymástól.
Mr. Wickham Darcy, gyerekkori játszótársa volt. A kellemesen megnyerő fiatal tiszt a hölgyek kedvencévé vált rövid időn belül. Elizabeth sem tud ellenállni Wickham vonzerejének, aki tőle telhetően mindent megtett, hogy ő a legjobb színbe tűnjön Elizabeth előtt és Darcy a legrosszabban. Wickham elbeszélése további bizonyságul szolgált Darcy öntelt és gőgős jellemére és még több újabb kellemetlen tulajdonságáról lebbentette fel a fátylat: Darcy megszegte apja halálos ágyánál tett ígéretét Wickhamra vonatkozva, /kit saját gyermekeként szeretet / hogy egyengeti a papi pályájára készülő fiú útját. Darcy a segítséget ridegen megtagadta ezért Wickham önerőből kellett kénytelen az élet viszontagságaival egyedül megküzdenie. Kilátástalan helyzete miatt választotta a katonai pályát. Mely vagyoni felemelkedéssel kecsegtette a szegény sorsú de ambiciózus fiatalembereket, vagy legalábbis hősi halált biztosított valamelyik háborúban.
Darcy közben minden önbecsülését elveszítve és önmagát mélységesen elitélve kénytelen ráébredni, hogy emésztő vonzalmat táplál Elizabeth iránt. Ezt egy sértően őszinte vallomással a tudtára hozza és lehengerlő elbizakodottsággal megkéri a kezét. Elizabeth felháborodottan és megalázó módon visszautasítja és ez Darcy jellemében nem várt kedvező változásokat indít el.
A mindenki meglepetésére Wickham megszökteti Elizabeth legfiatalabb testvérét Lydiát, és emiatt az egész családnak osztoznia kell a szégyenben, ennek megakadályozására a család összefogva kutatja a párt hogy rábírják a házasságra őket. Közben kiderül Wickham jól palástolt igazi jelleme.
Végül éppen Darcy az akinek sikerül a Wickhamet rávennie, anyagi támogatás fejében a házasságra és ezzel megmentenie szerelmét és családját a botránytól.
Mikor véletlenül Elizabeth is megtudja az igazságot, kénytelen elismerni tévedését Darcy jellemét illetően.
A szerelmesek útjában már csak a gőgős nagynéni áll, aki önnön fontosságától elvakulva próbálja őket elszakítani egymástól, ezen próbálkozása kudarcba fullad és éppen az ellenkezőjét éri el.
Darcy és Elizabeth végre elnyerik egymás szerelmét , és Bingley és Jane is egybekelnek.

Jane Austen regényei filmen

• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1938 - TV-film
• Pride and Prejudice – Talpig úriember 1940 – rendező: Robert Z. Leonard
• Emma - Emma 1948 - TV-film - rendező: Michael Barry
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1952 - televíziós minisorozat - rendező: Campbell Logan
• Orgoglio e pregiudizio - Büszkeség és balítélet 1957 - olasz televíziós minisorozat - rendező: Daniele D'Anza
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1958 - televíziós sorozat
• Emma - Emma 1960 - TV-film - rendező: Campbell Logan
• Persuasion - Meggyőző érvek 1960 - televíziós minisorozat - rendező: Campbell Logan
• Vier dochters Bennet, De - Büszkeség és balítélet 1961 - holland televíziós minisorozat
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1967 - televíziós sorozat - rendező: Joan Craft
• Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 1971 - TV-film - rendező: David Giles
• Persuasion - Meggyőző érvek 1971 - televíziós minisorozat - rendező: Howard Baker
• Emma - Emma 1972 - televíziós minisorozat - rendező: John Glenister
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1980 - televíziós minisorozat - rendező: Cyril Coke
• Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 1981 - TV-film - rendező: Rodney Bennett
• Mansfield Park - Mansfield Park 1983 - televíziós minisorozat - rendező: David Giles
• Northanger Abbey – Northanger Abbey 1986 – TV-film - rendező: Giles Foster
• Persuasion - Meggyőző érvek 1995 - TV-film - rendező: Roger Michell
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet (televíziós sorozat, 1995) - rendező: Simon Langton
• Sense and Sensibility – Értelem és érzelem 1995 – rendező: Ang Lee
• Emma - Emma 1996 - rendező: Douglas McGrath
• Emma – Emma 1996 – TV-film - rendező: Diarmuid Lawrence
• Mansfield Park – Mansfield Park 1999 – rendező: Patricia Rozema
• Kandukondain Kandukondain - Értelem és érzelem 2000 - rendező: Rajiv Menon
• Pride and Prejudice – Bűbájos büszkeség 2003 – rendező: Andrew Black
• Bride & Prejudice – Mátkaság és legényélet 2004 – rendező: Gurinder Chadha
• Pride & Prejudice - Büszkeség és balítélet 2005 - rendező: Joe Wright
• Mansfield Park - Mansfield Park 2007 - TV-film - rendező: Iain B. MacDonald
• Northanger Abbey - Northanger Abbey 2007 - TV-film - rendező: Jon Jones
• Persuasion - Tartózkodó érzelem 2007 -TV-film - rendező: Adrian Shergold
• Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 2008 - televíziós minisorozat - rendező: John Alexander

Jane Austen regénye-életrajz 1. rész

Hősnőnk Jane Austen, mint minden hősnő életét újszülöttként kezdte 1775 december 16-án. Apja George Austen tiszteletes, anglikán plébános aki ekkor még nem sejtette hogy hetedik gyermeke révén neve említésre kerül az angol irodalom történetében. Anyja Cassandra Austen fittyet hányva a gyermekágyi betegségeknek nyolc gyermeket sikerült egészségben világra hoznia. A családot bár nem vetette fel a pénz, de a népes gyereksereget becsülettel és szeretettel felnevelték, és kitanítatták.
Jane Austen mint saját regényének hősnője, buzgó tehetséggel és éles szemmel fürkészte életének szereplőit és használta őket fel alkotásaiban az általa kitalált figurák jellemének elnéző, szórakoztató vagy éppen ironikus megrajzolásakor. Ennek gyakorlását már gyermekkorában elkezdhette, hiszen olyan gazdag és kivételes élményekben lehetett része mint a tanulás,de ezt is a maga javára fordította. A vidéki élet korlátolt szórakozási lehetőségeit pótolva az időt az Austen család színdarabok előadásával ütötte el. Valószínűleg ez a szórakoztató és tanulságos gyermekkori élmény tér vissza hősnőnk Mansfield Kastély című regényében.
Jane-t, Cassandra nővérével az Abbey kollégiumba íratták /1785-1786/ ahol szert tehetett olyan hasznos tudnivalókra mely nélkül 10 évesen nem élhetett volna. És ezzel a momentummal véget is ért gyermekkorának említésre méltó és ismert benyomásai.
1795 – ben hősnőnk már megérett a reménytelen szerelem megtapasztalására. Ami jellemének a javára válik, és elengethetetlenűl szükséges minden ifjú hölgy számára mielőtt férjhez megy, főleg ha írói pályára készül. Jane életében ezt a rendeltetést, Thomas Lefroy ír fiatalember töltötte be. Szerelmeseket fájdalmas elszakadásra kényszerítette, hogy a férfi családja nem volt megelégedve Jane hozományával és talán származásával sem . Aki valóban nem dicsekedhetett más javadalommal mint hogy , hogy megírt már két regényt 20 esztendős korára. /Lady Susan 1793, és az Értelem és Érzelem 1795 címűeket/
Az érzelmeiket biztos nagy erőfeszítések árán tudták csak elfojtani, be nem teljesült szerelmük hasznos alapja lehetett hősnőnk további regényeinek témájainak inspirációjához. Ezután írta meg Büszkeség és Balítélet / akkori címén : Első Benyomások 1796-1797/ korai változatát, és a Klastrom Titkát /1798-1799/
1800-ban hősnőnk életében a következő szerelem/ már amiről lehet tudni/ csak 25 éves élemedetett korában érkezett,/hiszen ebben a korban 25 évesen már illett szert tenni egy tisztes jövedelmű férjre. / A család népszerű fürdő városba Bathba költözött. Ahol a előkelőek, különféle nyavalyák okán , és gyógyulás ürügyén társadalmi kapcsolataikat gyarapították és csiszolták. Jane Austen ekkorra már megszilárdította nézeteit a körülötte lévő világról, és kiforrta utánozhatatlanul ironikus stílusát. Elméje pallérozása céljából nem átallott regényeket olvasni, ezt azért is könnyedén megtehette mert apja 500 könyvből álló könyvtárral dicsekedhetett. Jól ismerte kortársai műveit melyek bizonyos hogy ösztönzőleg vagy éppen az ellenkezőleg hatottak rá munkáságában.

Jane Austen regénye-életrajz 2.rész

A Bath romantikus környezete éppen megfelelő volt a regényes szerelmek ápolására. Hősnőnknek a természet karcsú termetet, rózsás orcákat, és értelmet sugárzó szemeket adományozott de ezen kívül megverte azzal az eleven, érdeklődő, figyelemre méltóan értelmes gondolatisággal amivel írói munkásságát megalapozhatta, de ugyanakkor meg is nehezítette a dolgát az olyan udvarlókkal szemben akiknek lomha elméjük, sivár, és érdektelen gondolatokkal volt tele. Csak remélhetjük, hogy az itt megismert fiatalember /kinek nevét homály fedi/ nem ebből a fából faragták. Sajnos a fiatalember mielőtt szerelmük fellángolt volna, hirtelen elhalálozott. Ismét egy olyan szomorú esemény Jane életében aminek átvészelését talán annak megírása segítethette.
Ezután Jane Austen élete regényében igazán eredeti és utánozhatatlan hősnői magaslatokra emelkedett azáltal, hogy éppen 1 napig volt jegyese a kiváló névvel rendelkező Harris Bigg-Wither úrnak. És mivel a körülményeket sajnos nem ismerjük, csak feltételezhetjük, hogy talán éppen a különlegesen ható neve és társadalomban elfoglalt pozíciója és vagyona volt minden, amit ezzel a házassággal nyert volna hősnőnk. És ennek az érdekességnek éppen egy napig tartó hatásának kimúlása után, rá kellett döbbennie ,hogy nem alapozhatja házassága boldogságát csupán egy jól hangzó családi névre és a kiegyensúlyozott anyagi jólétre, és sietve minden magyarázat nélkül elmenekült Mrs. Bigg- Wither név elől.
1805-ban Jane édesapja is meghalt, ezért Frank bátyjára hárult megélhetésük biztosítása. Aki nem habozott nagylelkűen magához venni húgait és édesanyjukat. Jane így Sauthamtomba továbbra is családja szeretet teljes körében élt és dolgozott 1809-ig.
Ezután Chawtonba költöztek Edward nevű bátyja jóvoltából aki egy kis házat tudott biztosítani az elszegényedett család részére. A nőknek abban az időben még kevés alkalma nyílt önmaga sorsán javítani és egyetlen társadalmilag elfogadott női foglalkozás volt anyagi helyzetének javítására : idejében, előnyösen férjhez menni. Ezt az igazságtalanságot melyet hősnőnk a saját bőrén is keservesen megtapasztalt oly hűen, és szellemesen tudta ábrázolni pl. az Értelem és Érzelem vagy a Büszkeség és Balítélet című művében.
Chawtonban való berendezkedése után, Jane számára nyilvánvalóvá vált, hogy a boldog feleség, és családanya szerepének álomképe, 34 esztendős korára már elpárolgott. Beletörődött abba, hogy mint szórakoztató szemléletű nagynéni érdekes történetekkel és lehetőleg még életében híressé vált írónőként fogja életét kiteljesíteni. Ennek okán azt a sürgető feladatot tűzte ki maga elé, hogy bár nyilvánvaló hátrányát, miszerint nőnek és írónőnek születet egy a férfiaknak kedvező korban, kiköszörülje és buzgó lelkesedéssel vetette bele magát regényei kiadásának előkészületeibe. Először az Értelem és Érzelem című regényét szerkesztette át, amit végül két évvel később 1811-ben adtak ki. Méltánytalan névtelenséggel: „egy hölgy tollából” így jelent meg. Csak a család tagjai tudtak, könyve megjelenéséről, amelyért 140 font tisztelet díjat kapott.
A regényt és íróját a kiadó meglepetésére az olvasó közönség és a kortársak is kedvezően fogadták. Jane, sikerén felbuzdulva nyomban hozzá látott az Első Benyomások átdolgozásához amit végül Büszkeség és Balítélet címen jelent meg 1813-ban. Közben egy büszkeségét elfojtani nem akaró és tudó testvér, egy beszélgetés során fellebbentette a rejtélyes író kilétét takaró fátylat. Így Jane Austen neve már, mint írónő tündökölt a kor előkelő és irodalmat kedvelők társadalmában, és a mai napig nem halványult el.

Jane Austen regénye- életrajz 3. rész

1813-tól már nem kellett attól tartania, hogy feledésbe merült a neve és művei. Fáradhatatlan lendülettel folyamatosan írt és minden évben elkészült egy regénnyel. Mansfield Park 1814-ben Emma 1815-ben, és végül az utolsó a Meggyőző Érvek 1816-ban készült el, melynek befejezésekkor már egyre jobban betegeskedett.
1817 elején súlyos betegségének sürgető erejével kezdett hozzá új regényéhez melynek a címe Sanditon lett volna, de már nem tudta be fejezni.
1817 májusában aggódó testvérei gyógykezelésre szállították Winchesterbe, és itt hunyt el 1817 július 18-án.
Milyen volt valójában hősnőnk? Rá bízom az olvasó fantáziájára. Aki olvasta regényeit megtudhatja, hogy olyan mint Fanny Price, Emma Woodhause, Catherine Morland, a Dashwood nővérek, Anne Elliot és Elisabeth Benett.
Regényeinek a cselekménye reményteljes szerelemekről, házasságot megelőző félreértésekről, és bonyodalmakról szólnak. Mindezek ellenére mégis utánozhatatlan stílusban, szellemesen és egyszerre hitelesen és realistán rajzolja meg korát a nevetséges társadalmi szokásokat és komikus jellemű karaktereket.