Jane Austen regényei filmen

• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1938 - TV-film
• Pride and Prejudice – Talpig úriember 1940 – rendező: Robert Z. Leonard
• Emma - Emma 1948 - TV-film - rendező: Michael Barry
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1952 - televíziós minisorozat - rendező: Campbell Logan
• Orgoglio e pregiudizio - Büszkeség és balítélet 1957 - olasz televíziós minisorozat - rendező: Daniele D'Anza
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1958 - televíziós sorozat
• Emma - Emma 1960 - TV-film - rendező: Campbell Logan
• Persuasion - Meggyőző érvek 1960 - televíziós minisorozat - rendező: Campbell Logan
• Vier dochters Bennet, De - Büszkeség és balítélet 1961 - holland televíziós minisorozat
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1967 - televíziós sorozat - rendező: Joan Craft
• Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 1971 - TV-film - rendező: David Giles
• Persuasion - Meggyőző érvek 1971 - televíziós minisorozat - rendező: Howard Baker
• Emma - Emma 1972 - televíziós minisorozat - rendező: John Glenister
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1980 - televíziós minisorozat - rendező: Cyril Coke
• Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 1981 - TV-film - rendező: Rodney Bennett
• Mansfield Park - Mansfield Park 1983 - televíziós minisorozat - rendező: David Giles
• Northanger Abbey – Northanger Abbey 1986 – TV-film - rendező: Giles Foster
• Persuasion - Meggyőző érvek 1995 - TV-film - rendező: Roger Michell
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet (televíziós sorozat, 1995) - rendező: Simon Langton
• Sense and Sensibility – Értelem és érzelem 1995 – rendező: Ang Lee
• Emma - Emma 1996 - rendező: Douglas McGrath
• Emma – Emma 1996 – TV-film - rendező: Diarmuid Lawrence
• Mansfield Park – Mansfield Park 1999 – rendező: Patricia Rozema
• Kandukondain Kandukondain - Értelem és érzelem 2000 - rendező: Rajiv Menon
• Pride and Prejudice – Bűbájos büszkeség 2003 – rendező: Andrew Black
• Bride & Prejudice – Mátkaság és legényélet 2004 – rendező: Gurinder Chadha
• Pride & Prejudice - Büszkeség és balítélet 2005 - rendező: Joe Wright
• Mansfield Park - Mansfield Park 2007 - TV-film - rendező: Iain B. MacDonald
• Northanger Abbey - Northanger Abbey 2007 - TV-film - rendező: Jon Jones
• Persuasion - Tartózkodó érzelem 2007 -TV-film - rendező: Adrian Shergold
• Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 2008 - televíziós minisorozat - rendező: John Alexander

Jane Austen regénye-életrajz 1. rész

Hősnőnk Jane Austen, mint minden hősnő életét újszülöttként kezdte 1775 december 16-án. Apja George Austen tiszteletes, anglikán plébános aki ekkor még nem sejtette hogy hetedik gyermeke révén neve említésre kerül az angol irodalom történetében. Anyja Cassandra Austen fittyet hányva a gyermekágyi betegségeknek nyolc gyermeket sikerült egészségben világra hoznia. A családot bár nem vetette fel a pénz, de a népes gyereksereget becsülettel és szeretettel felnevelték, és kitanítatták.
Jane Austen mint saját regényének hősnője, buzgó tehetséggel és éles szemmel fürkészte életének szereplőit és használta őket fel alkotásaiban az általa kitalált figurák jellemének elnéző, szórakoztató vagy éppen ironikus megrajzolásakor. Ennek gyakorlását már gyermekkorában elkezdhette, hiszen olyan gazdag és kivételes élményekben lehetett része mint a tanulás,de ezt is a maga javára fordította. A vidéki élet korlátolt szórakozási lehetőségeit pótolva az időt az Austen család színdarabok előadásával ütötte el. Valószínűleg ez a szórakoztató és tanulságos gyermekkori élmény tér vissza hősnőnk Mansfield Kastély című regényében.
Jane-t, Cassandra nővérével az Abbey kollégiumba íratták /1785-1786/ ahol szert tehetett olyan hasznos tudnivalókra mely nélkül 10 évesen nem élhetett volna. És ezzel a momentummal véget is ért gyermekkorának említésre méltó és ismert benyomásai.
1795 – ben hősnőnk már megérett a reménytelen szerelem megtapasztalására. Ami jellemének a javára válik, és elengethetetlenűl szükséges minden ifjú hölgy számára mielőtt férjhez megy, főleg ha írói pályára készül. Jane életében ezt a rendeltetést, Thomas Lefroy ír fiatalember töltötte be. Szerelmeseket fájdalmas elszakadásra kényszerítette, hogy a férfi családja nem volt megelégedve Jane hozományával és talán származásával sem . Aki valóban nem dicsekedhetett más javadalommal mint hogy , hogy megírt már két regényt 20 esztendős korára. /Lady Susan 1793, és az Értelem és Érzelem 1795 címűeket/
Az érzelmeiket biztos nagy erőfeszítések árán tudták csak elfojtani, be nem teljesült szerelmük hasznos alapja lehetett hősnőnk további regényeinek témájainak inspirációjához. Ezután írta meg Büszkeség és Balítélet / akkori címén : Első Benyomások 1796-1797/ korai változatát, és a Klastrom Titkát /1798-1799/
1800-ban hősnőnk életében a következő szerelem/ már amiről lehet tudni/ csak 25 éves élemedetett korában érkezett,/hiszen ebben a korban 25 évesen már illett szert tenni egy tisztes jövedelmű férjre. / A család népszerű fürdő városba Bathba költözött. Ahol a előkelőek, különféle nyavalyák okán , és gyógyulás ürügyén társadalmi kapcsolataikat gyarapították és csiszolták. Jane Austen ekkorra már megszilárdította nézeteit a körülötte lévő világról, és kiforrta utánozhatatlanul ironikus stílusát. Elméje pallérozása céljából nem átallott regényeket olvasni, ezt azért is könnyedén megtehette mert apja 500 könyvből álló könyvtárral dicsekedhetett. Jól ismerte kortársai műveit melyek bizonyos hogy ösztönzőleg vagy éppen az ellenkezőleg hatottak rá munkáságában.

Jane Austen regénye-életrajz 2.rész

A Bath romantikus környezete éppen megfelelő volt a regényes szerelmek ápolására. Hősnőnknek a természet karcsú termetet, rózsás orcákat, és értelmet sugárzó szemeket adományozott de ezen kívül megverte azzal az eleven, érdeklődő, figyelemre méltóan értelmes gondolatisággal amivel írói munkásságát megalapozhatta, de ugyanakkor meg is nehezítette a dolgát az olyan udvarlókkal szemben akiknek lomha elméjük, sivár, és érdektelen gondolatokkal volt tele. Csak remélhetjük, hogy az itt megismert fiatalember /kinek nevét homály fedi/ nem ebből a fából faragták. Sajnos a fiatalember mielőtt szerelmük fellángolt volna, hirtelen elhalálozott. Ismét egy olyan szomorú esemény Jane életében aminek átvészelését talán annak megírása segítethette.
Ezután Jane Austen élete regényében igazán eredeti és utánozhatatlan hősnői magaslatokra emelkedett azáltal, hogy éppen 1 napig volt jegyese a kiváló névvel rendelkező Harris Bigg-Wither úrnak. És mivel a körülményeket sajnos nem ismerjük, csak feltételezhetjük, hogy talán éppen a különlegesen ható neve és társadalomban elfoglalt pozíciója és vagyona volt minden, amit ezzel a házassággal nyert volna hősnőnk. És ennek az érdekességnek éppen egy napig tartó hatásának kimúlása után, rá kellett döbbennie ,hogy nem alapozhatja házassága boldogságát csupán egy jól hangzó családi névre és a kiegyensúlyozott anyagi jólétre, és sietve minden magyarázat nélkül elmenekült Mrs. Bigg- Wither név elől.
1805-ban Jane édesapja is meghalt, ezért Frank bátyjára hárult megélhetésük biztosítása. Aki nem habozott nagylelkűen magához venni húgait és édesanyjukat. Jane így Sauthamtomba továbbra is családja szeretet teljes körében élt és dolgozott 1809-ig.
Ezután Chawtonba költöztek Edward nevű bátyja jóvoltából aki egy kis házat tudott biztosítani az elszegényedett család részére. A nőknek abban az időben még kevés alkalma nyílt önmaga sorsán javítani és egyetlen társadalmilag elfogadott női foglalkozás volt anyagi helyzetének javítására : idejében, előnyösen férjhez menni. Ezt az igazságtalanságot melyet hősnőnk a saját bőrén is keservesen megtapasztalt oly hűen, és szellemesen tudta ábrázolni pl. az Értelem és Érzelem vagy a Büszkeség és Balítélet című művében.
Chawtonban való berendezkedése után, Jane számára nyilvánvalóvá vált, hogy a boldog feleség, és családanya szerepének álomképe, 34 esztendős korára már elpárolgott. Beletörődött abba, hogy mint szórakoztató szemléletű nagynéni érdekes történetekkel és lehetőleg még életében híressé vált írónőként fogja életét kiteljesíteni. Ennek okán azt a sürgető feladatot tűzte ki maga elé, hogy bár nyilvánvaló hátrányát, miszerint nőnek és írónőnek születet egy a férfiaknak kedvező korban, kiköszörülje és buzgó lelkesedéssel vetette bele magát regényei kiadásának előkészületeibe. Először az Értelem és Érzelem című regényét szerkesztette át, amit végül két évvel később 1811-ben adtak ki. Méltánytalan névtelenséggel: „egy hölgy tollából” így jelent meg. Csak a család tagjai tudtak, könyve megjelenéséről, amelyért 140 font tisztelet díjat kapott.
A regényt és íróját a kiadó meglepetésére az olvasó közönség és a kortársak is kedvezően fogadták. Jane, sikerén felbuzdulva nyomban hozzá látott az Első Benyomások átdolgozásához amit végül Büszkeség és Balítélet címen jelent meg 1813-ban. Közben egy büszkeségét elfojtani nem akaró és tudó testvér, egy beszélgetés során fellebbentette a rejtélyes író kilétét takaró fátylat. Így Jane Austen neve már, mint írónő tündökölt a kor előkelő és irodalmat kedvelők társadalmában, és a mai napig nem halványult el.

Jane Austen regénye- életrajz 3. rész

1813-tól már nem kellett attól tartania, hogy feledésbe merült a neve és művei. Fáradhatatlan lendülettel folyamatosan írt és minden évben elkészült egy regénnyel. Mansfield Park 1814-ben Emma 1815-ben, és végül az utolsó a Meggyőző Érvek 1816-ban készült el, melynek befejezésekkor már egyre jobban betegeskedett.
1817 elején súlyos betegségének sürgető erejével kezdett hozzá új regényéhez melynek a címe Sanditon lett volna, de már nem tudta be fejezni.
1817 májusában aggódó testvérei gyógykezelésre szállították Winchesterbe, és itt hunyt el 1817 július 18-án.
Milyen volt valójában hősnőnk? Rá bízom az olvasó fantáziájára. Aki olvasta regényeit megtudhatja, hogy olyan mint Fanny Price, Emma Woodhause, Catherine Morland, a Dashwood nővérek, Anne Elliot és Elisabeth Benett.
Regényeinek a cselekménye reményteljes szerelemekről, házasságot megelőző félreértésekről, és bonyodalmakról szólnak. Mindezek ellenére mégis utánozhatatlan stílusban, szellemesen és egyszerre hitelesen és realistán rajzolja meg korát a nevetséges társadalmi szokásokat és komikus jellemű karaktereket.