Jane Austen regénye-életrajz 2.rész

A Bath romantikus környezete éppen megfelelő volt a regényes szerelmek ápolására. Hősnőnknek a természet karcsú termetet, rózsás orcákat, és értelmet sugárzó szemeket adományozott de ezen kívül megverte azzal az eleven, érdeklődő, figyelemre méltóan értelmes gondolatisággal amivel írói munkásságát megalapozhatta, de ugyanakkor meg is nehezítette a dolgát az olyan udvarlókkal szemben akiknek lomha elméjük, sivár, és érdektelen gondolatokkal volt tele. Csak remélhetjük, hogy az itt megismert fiatalember /kinek nevét homály fedi/ nem ebből a fából faragták. Sajnos a fiatalember mielőtt szerelmük fellángolt volna, hirtelen elhalálozott. Ismét egy olyan szomorú esemény Jane életében aminek átvészelését talán annak megírása segítethette.
Ezután Jane Austen élete regényében igazán eredeti és utánozhatatlan hősnői magaslatokra emelkedett azáltal, hogy éppen 1 napig volt jegyese a kiváló névvel rendelkező Harris Bigg-Wither úrnak. És mivel a körülményeket sajnos nem ismerjük, csak feltételezhetjük, hogy talán éppen a különlegesen ható neve és társadalomban elfoglalt pozíciója és vagyona volt minden, amit ezzel a házassággal nyert volna hősnőnk. És ennek az érdekességnek éppen egy napig tartó hatásának kimúlása után, rá kellett döbbennie ,hogy nem alapozhatja házassága boldogságát csupán egy jól hangzó családi névre és a kiegyensúlyozott anyagi jólétre, és sietve minden magyarázat nélkül elmenekült Mrs. Bigg- Wither név elől.
1805-ban Jane édesapja is meghalt, ezért Frank bátyjára hárult megélhetésük biztosítása. Aki nem habozott nagylelkűen magához venni húgait és édesanyjukat. Jane így Sauthamtomba továbbra is családja szeretet teljes körében élt és dolgozott 1809-ig.
Ezután Chawtonba költöztek Edward nevű bátyja jóvoltából aki egy kis házat tudott biztosítani az elszegényedett család részére. A nőknek abban az időben még kevés alkalma nyílt önmaga sorsán javítani és egyetlen társadalmilag elfogadott női foglalkozás volt anyagi helyzetének javítására : idejében, előnyösen férjhez menni. Ezt az igazságtalanságot melyet hősnőnk a saját bőrén is keservesen megtapasztalt oly hűen, és szellemesen tudta ábrázolni pl. az Értelem és Érzelem vagy a Büszkeség és Balítélet című művében.
Chawtonban való berendezkedése után, Jane számára nyilvánvalóvá vált, hogy a boldog feleség, és családanya szerepének álomképe, 34 esztendős korára már elpárolgott. Beletörődött abba, hogy mint szórakoztató szemléletű nagynéni érdekes történetekkel és lehetőleg még életében híressé vált írónőként fogja életét kiteljesíteni. Ennek okán azt a sürgető feladatot tűzte ki maga elé, hogy bár nyilvánvaló hátrányát, miszerint nőnek és írónőnek születet egy a férfiaknak kedvező korban, kiköszörülje és buzgó lelkesedéssel vetette bele magát regényei kiadásának előkészületeibe. Először az Értelem és Érzelem című regényét szerkesztette át, amit végül két évvel később 1811-ben adtak ki. Méltánytalan névtelenséggel: „egy hölgy tollából” így jelent meg. Csak a család tagjai tudtak, könyve megjelenéséről, amelyért 140 font tisztelet díjat kapott.
A regényt és íróját a kiadó meglepetésére az olvasó közönség és a kortársak is kedvezően fogadták. Jane, sikerén felbuzdulva nyomban hozzá látott az Első Benyomások átdolgozásához amit végül Büszkeség és Balítélet címen jelent meg 1813-ban. Közben egy büszkeségét elfojtani nem akaró és tudó testvér, egy beszélgetés során fellebbentette a rejtélyes író kilétét takaró fátylat. Így Jane Austen neve már, mint írónő tündökölt a kor előkelő és irodalmat kedvelők társadalmában, és a mai napig nem halványult el.