"Hát nem azért élünk, hogy embertársaink mulassanak
rajtunk, mi pedig rajtuk nevessünk, ha rákerül a sor?"


Mr. Bennet


2011. augusztus 3., szerda

Legjobb idézetek a Klastrom titkából

" Szinte látom, mit ír majd: Pénteken elmentem az Alsó Kaszinóba, kék szegélyű, babos muszlinruhámat viseltem-sima fekete cipőt-igen előnyös volt a megjelenésem; de különös módon zaklatott egy fura, együgyű ember; kényszerített rá, hogy táncoljak vele, és ingerelt az ostobaságaival."

"Mrs. Allen a nőnemű lények ama népes osztályához tartozott akinek társasága egyetlen érzelmet válthat ki: meglepetést azon, hogy akadt a világon férfiú,ki a hölgyet kellően kedvelte ahhoz, hogy elvette légyen feleségül."

"Thorpe hasonlóképp árasztotta el két ifjabb húgát testvéri gyengédségével, megkérdezte ugyanis mindkettőjüktől, hogy vannak, és megállapította, hogy csúnyábbak, mint valaha:"

"Morland kisasszony, senki nálamnál nagyobb véleménnyel nem lehet a nők felfogóképességéről. Véleményem szerint a természet olyan sokat adott nekik, hogy a felét sem érzik szükségesnek felhasználni"

"Az olvasó előtt elsorjázott most a hétfő, kedd, szerda, csütörtök,péntek, és a szombat; beszámoltunk külön-külön minden egyes nap eseményeiről, reményeiről és aggodalmairól, kínjairól és gyönyöreiről: nem maradt más hátra, mint leírni a vasárnap gyötrelmeit, s lezárni a hetet."

"Mr. Tilney nem jelent meg. A divatos órák valamelyikében Istennek valamennyi Bath-ban időző teremtménye felbukkant a csarnokban-az ő kivételével;tömegével áramlott szüntelenül a nép, ki és be, le és fel; csupa olyan ember, aki nem érdekelt senkit, s akit nem akart látni senki-nem maradt más távol, csak ő."

2011. július 21., csütörtök

Klastrom titka tartalom


Klastrom titka

A regény hősnője Catherine Morland ki szegény lelkészi családban cseperedik fel szülei szerint is szerény külső belső képességeiből kifolyólag és az írónő szerint sem hősnői karakter. Mégis unalmas vidéki gyerek kora után és képest szédületes események sodrába találja magát. Először is ismeretlenül meg kell állnia a helyét egy bál kellős közepén. Korlátolt érdeklődésű, sopánkodó nagynéni szerencsétlenkedései ellenére is összeismerkedik egy szellemes és szórakoztató fiatalemberrel Mr. Tilney –vel akinek minden jellemvonása éppen a hősnői karakterhez rendeltetett. Ezzel akár véget is érhetne a regény ha a féktelen bonyodalmak nem a gördülnének a fiatalok összekerülésének útjába. A bonyodalmakat Thorpe kisasszony okozza akivel Catherine megismerkedik és aki azonnal túláradó, örök baráti érzelmeket zúdít Catherinára. Testvére Mr Thorpe öntelten és tolakodóan kezdi ostromolni a naiv és befolyásolható Catherinát. És fondorlatos cselszövéssel megpróbálja Mr. Tilney és Eleanor húgának ismeretségétől távol tartani. Ebben a buzgalmában olyan megjegyzésre ragadtatja magát amivel felkelti a félelmetes tekintélyű Tilney papa érdeklődét. És éppen az ellenkezőjét éri el vele. Tilney tábornok baljós terveket szövögetve meghívja a rejtélyes otthonukba Catherinát egy hosszabb vendégeskedésre.
Mellékszálként kiderül mindkét család örömére Catherine kedvenc bátyja, aki Thorpe legjobb barátja is egy személyben és Thorpe kisasszony titkos vonzalmat táplálnak egymás iránt. És ennek fényre derülése után hirtelen el is jegyzik egymást. Boldogságuk beteljesüléséhez csak az akadályozza hogy bekell töltenie a nagykorúságot és jövedelemre szert tennie amivel eltarthatja szerény kisigényű szerelmét. Míg az apai áldás megszerzésén fáradozik szerelmes menyasszonya kénytelen szórakoztatnia magát Mr. Tilney hírhedt bátyjával.
Catherine végre kiismeri méltatlan barátnőjét, de Eleanor Tilney személyében igazabb barátnőre talál. Hosszú vendégeskedése során kiderül a klastrom sötét titka. Catherine a rideg Tilney tábornokot gyanúsítja felesége halálával. Tilney tábornok Catherinát gyanúsítja kifürkészhetetlen okkal és kidobja a házából míg fia nem tartózkodik otthon. Félreértések halmozódnak egymás után. A végén Henry Tilney elsimítja őket és feleségül kéri Catherine-t.