Legjobb idézetek a Klastrom titkából

" Szinte látom, mit ír majd: Pénteken elmentem az Alsó Kaszinóba, kék szegélyű, babos muszlinruhámat viseltem-sima fekete cipőt-igen előnyös volt a megjelenésem; de különös módon zaklatott egy fura, együgyű ember; kényszerített rá, hogy táncoljak vele, és ingerelt az ostobaságaival."

"Mrs. Allen a nőnemű lények ama népes osztályához tartozott akinek társasága egyetlen érzelmet válthat ki: meglepetést azon, hogy akadt a világon férfiú,ki a hölgyet kellően kedvelte ahhoz, hogy elvette légyen feleségül."

"Thorpe hasonlóképp árasztotta el két ifjabb húgát testvéri gyengédségével, megkérdezte ugyanis mindkettőjüktől, hogy vannak, és megállapította, hogy csúnyábbak, mint valaha:"

"Morland kisasszony, senki nálamnál nagyobb véleménnyel nem lehet a nők felfogóképességéről. Véleményem szerint a természet olyan sokat adott nekik, hogy a felét sem érzik szükségesnek felhasználni"

"Az olvasó előtt elsorjázott most a hétfő, kedd, szerda, csütörtök,péntek, és a szombat; beszámoltunk külön-külön minden egyes nap eseményeiről, reményeiről és aggodalmairól, kínjairól és gyönyöreiről: nem maradt más hátra, mint leírni a vasárnap gyötrelmeit, s lezárni a hetet."

"Mr. Tilney nem jelent meg. A divatos órák valamelyikében Istennek valamennyi Bath-ban időző teremtménye felbukkant a csarnokban-az ő kivételével;tömegével áramlott szüntelenül a nép, ki és be, le és fel; csupa olyan ember, aki nem érdekelt senkit, s akit nem akart látni senki-nem maradt más távol, csak ő."

Klastrom titka tartalom

Klastrom titka

A regény hősnője Catherine Morland ki szegény lelkészi családban cseperedik fel szülei szerint is szerény külső belső képességeiből kifolyólag és az írónő szerint sem hősnői karakter. Mégis unalmas vidéki gyerek kora után és képest szédületes események sodrába találja magát. Először is ismeretlenül meg kell állnia a helyét egy bál kellős közepén. Korlátolt érdeklődésű, sopánkodó nagynéni szerencsétlenkedései ellenére is összeismerkedik egy szellemes és szórakoztató fiatalemberrel Mr. Tilney –vel akinek minden jellemvonása éppen a hősnői karakterhez rendeltetett. Ezzel akár véget is érhetne a regény ha a féktelen bonyodalmak nem a gördülnének a fiatalok összekerülésének útjába. A bonyodalmakat Thorpe kisasszony okozza akivel Catherine megismerkedik és aki azonnal túláradó, örök baráti érzelmeket zúdít Catherinára. Testvére Mr Thorpe öntelten és tolakodóan kezdi ostromolni a naiv és befolyásolható Catherinát. És fondorlatos cselszövéssel megpróbálja Mr. Tilney és Eleanor húgának ismeretségétől távol tartani. Ebben a buzgalmában olyan megjegyzésre ragadtatja magát amivel felkelti a félelmetes tekintélyű Tilney papa érdeklődét. És éppen az ellenkezőjét éri el vele. Tilney tábornok baljós terveket szövögetve meghívja a rejtélyes otthonukba Catherinát egy hosszabb vendégeskedésre.
Mellékszálként kiderül mindkét család örömére Catherine kedvenc bátyja, aki Thorpe legjobb barátja is egy személyben és Thorpe kisasszony titkos vonzalmat táplálnak egymás iránt. És ennek fényre derülése után hirtelen el is jegyzik egymást. Boldogságuk beteljesüléséhez csak az akadályozza hogy bekell töltenie a nagykorúságot és jövedelemre szert tennie amivel eltarthatja szerény kisigényű szerelmét. Míg az apai áldás megszerzésén fáradozik szerelmes menyasszonya kénytelen szórakoztatnia magát Mr. Tilney hírhedt bátyjával.
Catherine végre kiismeri méltatlan barátnőjét, de Eleanor Tilney személyében igazabb barátnőre talál. Hosszú vendégeskedése során kiderül a klastrom sötét titka. Catherine a rideg Tilney tábornokot gyanúsítja felesége halálával. Tilney tábornok Catherinát gyanúsítja kifürkészhetetlen okkal és kidobja a házából míg fia nem tartózkodik otthon. Félreértések halmozódnak egymás után. A végén Henry Tilney elsimítja őket és feleségül kéri Catherine-t.

Büszkeség és Balítélet -BBC tv sorozat 1995

Mindenki egyetért azzal hogy ez a BBC sorozat kiemelkedik és kultuszt teremt ebben a műfajban.
Tehetséges filmes szak - és művészemberek odaadó, korrekt teljesítménye megjelenített regény. Az egész filmen átérződik az a tisztelet és alázat ami motiválta a filmkészítőket, hogy minél hűebben adják vissza a mű hangulatát, cselekményét, dialógjait. Gondosan kiválasztott helyszín és környezet, a korhű ruhák, frizurák segítik Austen világának korrekt felidézését. Szerencsére nem vettek el belőle és nem változatták meg, a párbeszédek és jelenetek szinte szóról szóra idézik a regényt.
Szerintem nagy pozitívum hogy a szereplők megválasztásakor figyelembe vették a kor szépség ideáljait is és nem adták női szerepeket most népszerű pálcika színésznőknek./ Ez sok, egyébként jó adaptációnál nagyon zavaró tud lenni./
A főszereplők Jennifer Elhe és Colin Firth személye és alakítása tökéletes megtestesítői a Elizabethnek és Mr. Darcynak. /Olyannyira hogy például Helen Fielding a Bridget Jones férfialakját sőt a nevét is Colin Firth alakítása ihlette./
Ezzel a szereppel beírták magukat a filmtörténetbe.
A többi szereplő is kimagaslóan emlékezeteset alakít.
David Bamber zseniálisan formálja meg az szórakoztatóan ostoba Colins szerepét. Mikó István szinkronhangja pedig ha még lehet fokozza ezt az élményt./ Hozzá tenném hogy a magyar szinkronok szerintem rendkívül pontosan el vannak találva és nagyon sok esetben felülmúlják az eredeti hangot. Például ennél az adaptációnál is./ Mr. Bingleyt játszó Crispin Bonham -Carter is, kedvesen és viccesen hozza a szerepét de Rékasi Károly elbicsakló hangja plusz megfejeli ezt.
Az apa és anya figura is pontosan olyan hogy nem lehet felülmúlni vagy hozzá tenni és nem is érdemes.
Az összes karakter megformálója, még jobban megteremti a szereplő érdekes vagy nevetséges tulajdonságait amit a Jane Austen regényekben annyira szeretünk hiszen tükröt állítanak mindannyiunknak.
Stáblista
rendező: Simon Langton
író: Jane Austen
forgatókönyvíró: Andrew Davies
zeneszerző: John Kenway
operatőr: Carl Davis;
jelmeztervező: Dinah Collin


Szereplők
Colin Firth (Fitzwilliam Darcy)
Jennifer Ehle (Elizabeth Bennet)
Barbara Leigh-Hunt (Lady Catherine de Bourgh)
Alison Steadman (Mrs. Bennet)
Crispin Bonham-Carter (Mr. Bingley)
Anna Chamcellor (Miss Bingley
David Bamber ( Mr. Collins)
Susannah Harker (Jane Bennet)
Benjamin Whitrow (Mr. Bennet)
Julia Sawalha (Lydia Bennet

Büszkeség és Balítélet könyv értékelés

Szubjektív komment a könyvről:

Úgy vélem a könyv legnagyobb értéke a stílus.
Utánozhatatlan stílusban, szellemesen és egyszerre hitelesen és realistán rajzolja meg korát a nevetséges társadalmi szokásokat és komikus jellemű karaktereket.
Első olvasásra nem is derülhet ki a regény minden értéke, hiszen olyan árnyaltan viszi végig a szereplők vonásait, és nem kiszámíthatóan bonyolítja a cselekményt.
Elizabeth a főszereplő, emiatt az ő érzései gondolatai vannak előtérben. Fokozatosan épül a karaktere hiszen ő is éppen olyan büszke éles eszére és emberismeretére mint Darcy az előlelő származására.
És legjobban magába kénytelen csalatkoznia, téves értékítéletében.
Darcy csak akkor válik pozitív figurává mikor Elizabeth felháborodva kikosarazza. És szerelme hevében a fejére olvasott vádakat és hibáit buzgón, igyekszik kicsiszolni. Képes arra, hogy önmaga berögzült szokásait is felülbírálja és változtasson rajta, hogy szerelme tiszteletét elnyerje. És természetesen el is nyeri mikor Elizabeth is megérik arra, hogy az előítéleteitől és az első benyomásától megszabaduljon.
Minden szereplő körültekintően kiválasztott jellem, és tökéletesen megvalósítja a karakterekben rejlő minden lehetőséget, egyszerre mulatságosan és szánalmasan.
A cselekmény nem válik unalmassá mert minden dialógus szórakoztató és ugyanakkor funkcionális. Nem került olyan motívum a regénybe amely a későbbiekben nem válik fontossá vagy az események vagy a karakter szempontjából. Minden száll elvan varrva és minden szereplő feladata levan zárva.
Szerintem a Büszkeség és Balítélet Jane Austen legsikerültebb alkotása. Ezzel a véleménnyel valószínűleg nem vagyok egyedül, hiszen ebből a regényből készült a legtöbb filmes adaptáció.
PL:
Büszkeség és Balítélet /1940, Laurence Olivier, Geer Garson /
Büszkeség és Balítélet BBC sorozat / 1995, sz: Colin Firth, Jennifer Ehle, r: Simon Langton/
Mátkaság és Legényélet /Bollywood, 2004, sz: Aishwarya Rai, Martin Henderson, r: Gurinder Chadha/
Büszkeség és Balítélet / 2005, sz: Keira Knightley, Matthew MacFadyen, r: Joe Wright/

Legjobb idézetek a Büszkeség és Balítéletből

"Azt hiszem, minden ember természettől fogva hajlik valami rosszra, olyan fogyatkozás ez, amit a legjobb neveléssel se lehet leküzdeni."


"- Ó -kiáltotta Miss Bingley - el sem képzeli, hogy milyen pongyolán ír Charles! A szavak felét kihagyja, a többit pedig bepacázza."

"Kijelentem, hogy bizonyos alkalmakkor és bizonyos helyeken egyedül Darcy képes arra, hogy rettegő bámulatba ejtsen; kivált a tulajdon kastélyában vasárnap este, amikor semmi dolga nincsen."

" Ön természetesen azt várta, hogy igent mondjak, mert örült volna, ha lenézheti az izlésemet; én viszont abban találok örömet, hogy meghiúsítom az ilyen terveket, és nem nyújtok célpontot a kiszámított megvetésnek. Elhatároztam tehát, hogy megmondom önnek: egyáltalán nem táncolok erre a dallamra - most edig vessen meg, ha mer."

" -Biztosíthatom, tiszteletes úr, hogy cseppet sem pályázom az olyan nagyvilági lelkületre, amely egy derék ember kínzásásában leli örömét. "

" Mindketten olyan alkalmazkodóak vagytok, hogy soha nem fogtok elhatározni semmit, olyan elnézőek, hogy minden cseléd befog benneteket csapni, és olyan bőkezűek, hogy a jövedelmetek, sohasem lesz elég."

Büszkeség és Balítélet tartalom

Büszkeség és Balítélet


Hertfordshire megyében Longbournban élt egy öt leány gyermekkel megáldott család: Benneték.
Mr. Bennet gunyoros modorú apa, a könyvtárszobában olvasással gondtalanul töltötte életét. Csak egy aggodalom mardosta apai szívét, mivel nem volt fiú örököse a család megélhetése a halála után nem volt biztosítva. Ezt tetézte, hogy egy távoli unokatestvér a birtok várományosa. Felesége Mrs. Bennet kissé korlátolt észbeli képességeivel keseríti környezetét. Életének egyedüli értelmet az a cél szolgáltat, hogy szerénytelenül túlbecsült leánygyermekeit férjhez adja. Ezt pedig a tőle telhető legtolakodóbban és harsány buzgalommal próbálja megvalósítani. Éppen eme fáradságos erőfeszítései rettentik el a lehetséges férjjelölteket és rokonaikat.
Elizabeth Bennet a főszereplő, élénk természetű, okos leány. Csupa jó tulajdonsággal rendelkező vidéki szépség kinek a címben szereplő balítéletét egyedüli jellemhibájaként róhatjuk fel, amitől a regény folyamán a szerelem hatására megszabadul.
Fitzwilliam Darcy a férfi főszereplő, aki a születéséből kifolyólag jelentős társadalmi és vagyoni helyzettel rendelkezik és ezt az előnyt önhit büszkeséggel viseli magán.
Ők ketten a történet elején összesodródnak egy vidéki bálon. Darcy felsőbbrendűségének összes gőgjével felvértezve, arrogáns megjegyzésekre ragadtatja magát, és azonnal ellenszenvessé válik a társaságban. Darcy barátja Bingley, akinek kedvességétől és szerénységétől mindenki el van ragadtatva, első látásra beleszeret Elizabeth nővére Jane-be. Ezt látván Mrs. Bennet azonnal vérmes reményeket táplál Jane és Bingley házasságát illetően.
A bonyodalmakat Bingley nővérei, Darcy és Darcy gyerekkori barátja Mr. Wickham okozza:
A nővérek nagyon rossz néven vették hogy öccsük fittyet hányva az életben elfoglalt pozíciójára és az illemre és főként rájuk, minden tekintetben érdemtelen lányba lett szerelmes. A szégyenteljes frigy megakadályozása okán elhatározták Darcyval, hogy eltávolítják őket egymástól.
Mr. Wickham Darcy, gyerekkori játszótársa volt. A kellemesen megnyerő fiatal tiszt a hölgyek kedvencévé vált rövid időn belül. Elizabeth sem tud ellenállni Wickham vonzerejének, aki tőle telhetően mindent megtett, hogy ő a legjobb színbe tűnjön Elizabeth előtt és Darcy a legrosszabban. Wickham elbeszélése további bizonyságul szolgált Darcy öntelt és gőgős jellemére és még több újabb kellemetlen tulajdonságáról lebbentette fel a fátylat: Darcy megszegte apja halálos ágyánál tett ígéretét Wickhamra vonatkozva, /kit saját gyermekeként szeretet / hogy egyengeti a papi pályájára készülő fiú útját. Darcy a segítséget ridegen megtagadta ezért Wickham önerőből kellett kénytelen az élet viszontagságaival egyedül megküzdenie. Kilátástalan helyzete miatt választotta a katonai pályát. Mely vagyoni felemelkedéssel kecsegtette a szegény sorsú de ambiciózus fiatalembereket, vagy legalábbis hősi halált biztosított valamelyik háborúban.
Darcy közben minden önbecsülését elveszítve és önmagát mélységesen elitélve kénytelen ráébredni, hogy emésztő vonzalmat táplál Elizabeth iránt. Ezt egy sértően őszinte vallomással a tudtára hozza és lehengerlő elbizakodottsággal megkéri a kezét. Elizabeth felháborodottan és megalázó módon visszautasítja és ez Darcy jellemében nem várt kedvező változásokat indít el.
A mindenki meglepetésére Wickham megszökteti Elizabeth legfiatalabb testvérét Lydiát, és emiatt az egész családnak osztoznia kell a szégyenben, ennek megakadályozására a család összefogva kutatja a párt hogy rábírják a házasságra őket. Közben kiderül Wickham jól palástolt igazi jelleme.
Végül éppen Darcy az akinek sikerül a Wickhamet rávennie, anyagi támogatás fejében a házasságra és ezzel megmentenie szerelmét és családját a botránytól.
Mikor véletlenül Elizabeth is megtudja az igazságot, kénytelen elismerni tévedését Darcy jellemét illetően.
A szerelmesek útjában már csak a gőgős nagynéni áll, aki önnön fontosságától elvakulva próbálja őket elszakítani egymástól, ezen próbálkozása kudarcba fullad és éppen az ellenkezőjét éri el.
Darcy és Elizabeth végre elnyerik egymás szerelmét , és Bingley és Jane is egybekelnek.

Jane Austen regényei filmen

• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1938 - TV-film
• Pride and Prejudice – Talpig úriember 1940 – rendező: Robert Z. Leonard
• Emma - Emma 1948 - TV-film - rendező: Michael Barry
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1952 - televíziós minisorozat - rendező: Campbell Logan
• Orgoglio e pregiudizio - Büszkeség és balítélet 1957 - olasz televíziós minisorozat - rendező: Daniele D'Anza
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1958 - televíziós sorozat
• Emma - Emma 1960 - TV-film - rendező: Campbell Logan
• Persuasion - Meggyőző érvek 1960 - televíziós minisorozat - rendező: Campbell Logan
• Vier dochters Bennet, De - Büszkeség és balítélet 1961 - holland televíziós minisorozat
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1967 - televíziós sorozat - rendező: Joan Craft
• Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 1971 - TV-film - rendező: David Giles
• Persuasion - Meggyőző érvek 1971 - televíziós minisorozat - rendező: Howard Baker
• Emma - Emma 1972 - televíziós minisorozat - rendező: John Glenister
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1980 - televíziós minisorozat - rendező: Cyril Coke
• Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 1981 - TV-film - rendező: Rodney Bennett
• Mansfield Park - Mansfield Park 1983 - televíziós minisorozat - rendező: David Giles
• Northanger Abbey – Northanger Abbey 1986 – TV-film - rendező: Giles Foster
• Persuasion - Meggyőző érvek 1995 - TV-film - rendező: Roger Michell
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet (televíziós sorozat, 1995) - rendező: Simon Langton
• Sense and Sensibility – Értelem és érzelem 1995 – rendező: Ang Lee
• Emma - Emma 1996 - rendező: Douglas McGrath
• Emma – Emma 1996 – TV-film - rendező: Diarmuid Lawrence
• Mansfield Park – Mansfield Park 1999 – rendező: Patricia Rozema
• Kandukondain Kandukondain - Értelem és érzelem 2000 - rendező: Rajiv Menon
• Pride and Prejudice – Bűbájos büszkeség 2003 – rendező: Andrew Black
• Bride & Prejudice – Mátkaság és legényélet 2004 – rendező: Gurinder Chadha
• Pride & Prejudice - Büszkeség és balítélet 2005 - rendező: Joe Wright
• Mansfield Park - Mansfield Park 2007 - TV-film - rendező: Iain B. MacDonald
• Northanger Abbey - Northanger Abbey 2007 - TV-film - rendező: Jon Jones
• Persuasion - Tartózkodó érzelem 2007 -TV-film - rendező: Adrian Shergold
• Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 2008 - televíziós minisorozat - rendező: John Alexander